A legjobb önigazolás

2014. március 6., csütörtök



" 5: Ha az volt az értelme ennek az egésznek, hogy tapasztaljunk, akkor én elvégeztem ezt a házi feladatot.
  4: Nincs házi feladat.
  5: Nyilván ezer új dolgot lehetne még látni, de én már láttam mindent.
  4: A világ ezek szerint a befogadásról szól. Láttál mindent. És mit láttattál?
  5: Semmit.
  4: Pedig ez izgalmas dolog.
  5: Nincs rá szüksége a világnak.
  4: Nem lennénk itt, ha nem lenne szüksége. "

Én abban hiszek, hogy mindennek két oldala van. A gyermek a rosszat látja és sír. A látó a jót, és nevet. A bölcs mindkettőt, és elfogad. A tapasztalás nem véges dolog, kapische? Nem hittem, hogy ilyen nyugtató a változatlanság. Főleg, hogy ebben a statikusságban én már teljesen más vagyok. Köszönöm.



0 megjegyzés:

Leave a Reply