Üzenet a (kis)Kengurumnak 2.0

2013. október 27., vasárnap




Engedd el Zsebibaba.

Ha bármi jön ezen a világon, 
Áradatban nincs nálad az esőkabátom, 
Akkor is tudd, hogy menni fog.


Én vagyok a zaj, zörej

Azon a tévés dobozon.
Ami bezavar nyugodt, ütemes,
Biztonságos napokon.


Csatornát kell váltani,

Mikor már nem tiszta a kép.
Bárcsak lenne láb-lógatni,
Nekünk igazi peremvidék.

Engedd el Zsebibaba.
Ha bármi fáj egyedül,
Ha az útpadka is elferdül,
Akkor is tudd, hogy maradok.


Erre vannak a nagyok. Bár úgy fest, még ők is elrontják a dolgokat. Sűrűn. Szégyenkeznek miatta, mikor már el kéne engedni ezt is. Aludnom kéne mert három hete nem tettem. 

Ne haragudj rám! Eddig még bocsánatot se kértem...




0 megjegyzés:

Leave a Reply