Revelációk

2013. október 29., kedd



Az ember az egyetlen élőlény a Földön, aki fizet azért, hogy itt élhessen. Sőt! Az egyetlen élőlény, aki azért tart el más élőlényeket, hogy ne legyen egyedül.

Amit nem értünk, attól megijedünk. Amitől megijedünk, azt eltaszítjuk. Amit eltaszítunk, örökké kivonjuk az életből, és milliónyi sorsszálat írunk át vele a jövőben. Megbillogozva ezzel önmagunk fatális tévedéseit. Minél zavarosabb a világ, annál inkább szűkül a Szigetem. Nekem miért nem magyarázza meg valaki? Az én érzéseimet és létemet, a döntéseimet és álmaimat. Amiket félreértelmezek vagy elbaltázok. Mondja meg valaki mit jelent. Valahogy mindig magamnak kell rájönnöm, és a ráébredések közt a nagyobbak szikszalagot szaggatnak beforratlan sebeken. Még mindig számít a vélemény. A tied is, az övé is csak az enyém nem. Mindenkiére adok, csak a sajátomra nem. Kicsit bánom, hogy fiatalon makacs voltam, és elfordítottam a fejem a bölcsességek hallatán. Most rám zúdul a világ, és alig bírok vele.

0 megjegyzés:

Leave a Reply