Rágódj rajta

Valószínűleg, minden ezen a világon egy nagy hazugsággombóc. Jó lenne megbeszélni mi történt velem tegnap este, de az akivel ezt meg szoktam beszélni, rendhagyó mód főszereplője az eseményeknek. Így egészen lehetetlen. Bárcsak soha ne nőttem volna fel. Örökké tizenhét maradtam volna. Kételyekkel, kérdésekkel teli, de védve mindentől. 

És azt tettem, amit ilyenkor tenni szoktam. Hagytam amit hagytam, hogy előttem másnak mindig jó legyen. Igazából semmi durva nem történt, bűnbocsánatos mind... De úgy eltörött benne a gondolat egy érintés és néhány puszi miatt, hogy begyógyíthatatlan. Pedig szóltam előre. Elmondtam már a legelején, hogy ez a néhány lépés a vékony jégtakarón, már így is hajszálrepedéseket okoz. Aztán hazafelé gyalogolva kerülgetett hajnaltájt az émelygés. Összezuhant a világ. Elmondhatatlanul csalódott voltam, és nem lehetett szavakba foglalni, hogy miért. Itthon már tudtam, hogy megint elveszítettem egy embert, hosszú hosszú évek után... egyre távolabb kerülök tőlük. Nem bírtam volna még egy napot ott maradni Veled. Bárcsak ne értettem volna.Vagy lettem volna kicsit önzőbb. Jó lenne megbeszélni, de most már nincs kivel.