'14 Konklúzió

Holnap történelem a történetem
A régi stressz meg a hajcihő.
Megkezdődik az új életem,
És hamvas bakot lő.
Érzed, ahogy visszafelé megy az idő?

Tik-tak. Tik-tak. Kellemetlen szárnysuhogás. Hangosan süvít. Az utolsó nap az első, és fordítva is van ez így. Lebontja magát a fa, visszaszáll a dugó, lefelé gyöngyözik a buborék én meg gyermek vagyok, futó, szaladó. Szerettem volna meghalni egy pillanatra mielőtt gondolatban megszülettem. 

De holnap ez már történelem,
Csupán perverz elmélkedés.
Jönnek újak, s én elképzelem,
Magam, mint A Felejtés.