Sóval marja a bőrömet mikor hozzám ér.
Nem vagyok már senki csak egy keskeny ér-
falon zubogó lüktető sikító akarat.
Nyüszítő rühes dögben a poloska, keresi kutatja
Hátha visszaszeret.
Megfulladok.
2015. szeptember 28., hétfő
Ülök a világ szélén,
lógatom a lábam.
Nem félek, hogy leesek
mert mindig zuhanás van.
Designed by GetTemplate. Bloggerized by GirlyBlogger
0 megjegyzés:
Leave a Reply