Hála a mai napnak

Köszönöm, hogy tudok járni, eljárni oda.
Köszönöm, hogy van akarat, akarni vissza.
Köszönöm, hogy a bátorság, bátorság szeretni.
Köszönöm Istennek, hogy ha viszont szeretnek.
Köszönöm a szépet, a szépet mondani.
Köszönöm, hogy adni lehet, és ha közben nem kívánok kapni.
Ezt a viaszba dermedt pillanatot köszönöm, mikor nem vágyok semmire.
Csak hogy odaát jó legyen, itt pedig nyugalomban lassul a pamacsos felhő az égen,
Aranylabdacs szorul a háztető-kék közé fent a fényben.
Nekem pedig a saját bajom,
Végre megbicsaklik nyomni a mellkasom. 
Nem kérek a belső világból többé, mert sietni kell ide:
Szükség van 
Ölelni, 
Vigyázni, 
Nevetni. 

Köszönöm, a viaszba dermedt pillanatnak: minden sikerült ma.