Feltételhez kötöm, hogy mindjárt vége
Ferdén van a függöny az ablakra téve.
Feltérképezem, hogy mennyi van még végre
Amíg behunyt szemmel állok a szembe szélbe.
Nem szeretem a verset, az őszintesége
Húsba vág és fáj, mikor nagyon nem kéne.
Úgyhogy nem írok rendes rímeket most már.
Fölösleges bújtatnom mögötte a;
Áh hagyjuk...
0 megjegyzés:
Leave a Reply