S olyankor megdermed egy porszem.
Kábulat lehetett, hipnózis csupán
Ismeretlen csillagtérkép a tenyeredben.
Ha az arcomhoz húzom lassan,
Aztán végül úgyis belecsókolok
Felvillannak utunk fénypontjai
Amikre éjjelente végnélkül gondolok.
Kattan a zár,
Hagyod, hadd menjek.
Kiégett porhüvelye leszek
El nem hangzott ígéreteidnek.
Hogy lehet, hogy álmodban így...?
Ilyen sokat harcolsz háborúban
S ha az élet robbant fegyvert
Bénultan vársz egy lő-árokban?
De nincs ostrom Kedves,
Nem ropog a puska.
Én vagyok csak, fekszem.
Mellettem a ketyegő bomba.
